Így védje meg vagyonát!

Találós kérdés: Mi az? Évekig gyűjtögetünk, hogy a miénk legyen, életünk legdrágább tulajdona és mégsem foglalkozunk eleget a biztonságával?

Nos igen! A lakásunk vagy házunk biztosításáról van szó!

Érdekes, hogy mindig nyáron kerül előtérbe ez a téma, egyértelműen a megnövekedett viharkárok miatt, pedig a legtöbb lakásbiztosításnak január elseje az évfordulója, így októberben és novemberben kell a lemondással és az újrakötéssel foglalkozni.

Miért jó, ha van lakásbiztosításom? Felmerülhet ez a kérdés abban, akinek egyáltalán nincs biztosítása vagy annak, akinek van, de évek óta kármentes, hogy csak ablakon kidobott pénz. Azért találták ki, hogy ha kár éri az adott épületet, akkor ne a saját vésztartalékból kelljen fedezni a renoválást (jobb esetben van vésztartalék). De ilyenkor szokott a kételkedő ügyfél fejében megfordulni az, hogy: “úgysem fog téríteni”. Nos annyira túl vagyunk már szabályozva, hogy fogadjuk el, hogy ilyen nincs. Akkor nem fog téríteni, ha az adott káresemény kizárást képez vagy eleve nem volt benne a biztosításban! Pl. nyáron most szerelek napelemet a házam tetejére, de nem biztosítom be külön, akkor nem várhatom, hogy kár esetén térítsen. De nem kell ilyen különlegesebb dologra gondolni, elég az elmúlt téli időjárást felidézni, hogy ítéletidő volt, és rengeteg vízóra elfagyott, így sok víz elfolyt, amit a fogyasztónak ki kell fizetni. Ha a lakásbiztosításban benne van a vízveszteség térítés, akkor ezt nem saját zsebből kell kifizetni, hanem térítik. Sajnos ez nagyon sok szerződésbe nem kerül bele. Hogy miért? Több oka lehet: azért mert már könnyű mindent a neten kötni, gyors, nem kell menni sehova, legyünk túl rajta. Hmmm, oké de kérdem én, hogy van ott ilyenkor melletünk egy biztosítási szakember, aki figyelmeztet ezekre? Vagy a másik: van lakásbizti, de azt sem tudom, hogy hol, mennyiért, és mire térít, egyszer megkötöttem egy emberrel és kész. Azóta nem érdekel. Ilyen esetekben a leggyakoribb, hogy lesz káresemény, de olyan, ami pont nincs benne a szerződésben, így rögtön negatív érzése lesz az embernek a biztosítóval kapcsolatban. Az is gyakori, hogy nem jelentik be a károkat a tulajdonosok, pedig jelentős összegű lehet a kárenyhítés. Ekkor is jól jöhet egy képzett tanácsadó, akihez fordulva pár perc alatt kiderül, hogy számíthatunk térítésre vagy sem.

Ha bérelt ingatlanban élünk, akkor is jogunk van a saját ingóságainkra biztosítást kötni, hiszen tűz vagy betörés esetén ezek is sérülhetnek. Ezt azonban kell jelezni a szerződés megkötésekor.

A társasházak zömének van kollektív társasházbiztosítása, ami nem terjed ki az ingóságokra! Ilyen esetben lehet csak ingóságbiztosítást kötni, ami éves szinten csak pár ezer forint.

Alul- vagy túlbiztosítás? Tegyük fel, hogy 15 éve ugyanannál a cégnél van a biztosításunk, és minden évben elfogadjuk az értékkövetést, így a 80m2-es ház már lehet, hogy 35 millióra van biztosítva az eredeti 15M-val szemben. Ez nem biztos, hogy reális! Főleg, hogy nem a forgalmi értékre kell a szerződést megkötni, hanem az újraépítési értékre. Tehát ha túl van biztosítva az ingatlan, akkor nem fog a biztosító annyit fizetni, amennyire mi befizettük a díjat, tehát a díj egy része “kuka”. Ha pedig alulbiztosítás van, akkor pedig nem kapjuk meg a megfelelő biztosítási összeget, csak annyit, amire a díjakat befizettük.

Hogyan lehet ezeket elkerülni? Nagyjából három évente át kell vizsgálni a lakásbiztosítást, az ingóságok miatt is, illetve a csomagok miatt is. Nem kell saját magunknak végigpötyögni egy csomó ajánlatot, hanem a legegyszerűbb egy független közvetítőhöz fordulni, aki ezt megteszi helyettünk, és még figyelmeztet is az esetleges buktatókra, sőt ha olyan a szolgáltatása a közvetítőnek, akkor ő majd figyelmeztet időközönként az átvizsgálásra, és a kárbejelentésben is segíthet.

*Biztosítási összeg:

 a biztosító teljesítési kötelezettségének felső határát takarja. Ezen összeg, amely a biztosítási díj megállapításának alapja is, jó esetben megegyezik a biztosított vagyontárgy értékével

 

*Biztosítási díj: a biztosítási összeg alapján meghatározott összeg, amit megfelelő időközönként kell megfizetni a biztosítónak.

 

*Alul vagy túlbiztosítás:

a biztosítási összeg és a biztosított vagyontárgy értéke eltér egymástól

2017-10-13T18:01:05+00:00

Szólj hozzá! Érdekel a véleményed!